Kesztölci

HÍRLEVÉL

2024. ÁPRILIS

Húsvét-vasárnap hajnala

Nézd az üres sírt! Nézd elmélyülten, mert az maga az Evangélium. Lépj be hittel, s a leplek beszédessé válnak. A leplek, mik hűen őrzik egy új teremtés kezdetének emlékét. Lépj be hittel s megérted az angyalszót: Miért keresitek? Nincs szükség keresni Őt immár, mert föltámadt. Föltámadt, vagyis jelenvaló. Miért keresitek? Föltámadt!

Mária öröme a jövendő Egyház húsvéti öröme: mikor majd ujjongva örvend az egész Test a Fővel. A Szeretet győzelmének ünnepe ez. A Szereteté, mely egységbe forraszt minden tagot a Fővel. A Szereteté, melyről tanítványság ismerszik majd meg.

Amikor hittel járulsz szentségekhez, a Föltámadottal találkozol. Föloldoztatván, halottaidból támadsz Vele együtt. Áldozáskor felizzik a Szeretet benned, s meglátod Őt, mert a Test élő tagja lettél.

A vasárnapi szentmise

A 3. parancsolat így szól: Az Úr napját szenteld meg! Az Úr napja az Ószövetségben a szombat volt. Az Újszövetségben vasárnap az Úr napja, mert Jézus vasárnap (hajnalban) támadt föl. Ezért a hívő keresztény ember számára a vasárnap különleges fontossággal bír. Vasárnap a hívő keresztény ember nem dolgozik, azaz nem végez ún. „szolgai munkát”, vagyis olyan tevékenységet, amit hétköznapon is el lehetne végezni (pl. mosás, takarítás, kerti munkák, pénz-kereső tevékenység, ház körüli munkák stb.). Hogy ez mennyire fontos, (hogy az embernek pihenésre is szüksége van), azért az Isten bűn terhe alatt kötelezővé tette a heti pihenő-napot, az Úr napját, a vasárnapot. Aki tehát vasárnap dolgozik, vagy mást dolgoztat, az bűnt követ el. A főzés, a busz-vezetés, a felszolgálás (pl. pincér) nem bűn, mert a közösséget szolgálja, és enélkül megállna az élet.

A vasárnap megszenteléséhez hozzá-tartozik a szentmisén való részvétel. Hétköznap nem kötelező a szentmisén való részvétel, de vasárnap kötelező. Halálos bűn terhe alatt. (Ugyanígy a kötelező ünnepeken is.) Természetesen, ha valaki beteg, és nem tud elmenni a szentmisére, az nem bűn. A bűn ezzel kapcsolatban az, ha el tudna menni (ha akarna) és nem megy (pl. lustaságból). Ha valakinek az egészségi állapota nem engedi, hogy vasárnap templomba menjen (pl. nem tud felmenni a templomhoz vezető emelkedőn), az nyugodtan maradjon otthon, nem követ el bűnt.

Aki úgy gondolja, hogy az elmulasztott vasárnapi misét egy hétköznapi (hétfő, kedd) misén való részvétellel pótolhatja, az nagyon téved. Aki tehát hétköznap megy vasárnapi mise helyett templomba (még akár Rómában vagy Jeruzsálemben is), az misét mulasztott és halálos bűnben van. Aki utazik, annak legyen gondja arra, hogy vasárnap eljusson szentmisére. Akár még otthon, szombat este, akár ott idegenben, vasárnap. Ezért szükséges előre tájékozódni, hogy az adott helyen hol és mikor van vasárnap szentmise. A mai (internetes) világban ez már nem jelent gondot. A hívő ember számára fontos, hogy vasárnap eljusson szentmisére. Ha valaki esetleg idegen országban tartózkodik, vasárnap az idegen nyelvű szentmise is érvényes számára (akkor is, ha nem érti az elhangzottakat). Érdemes előre gondoskodni magyar nyelvű olvasmányokról (Adoremus, internet). Ha ez esetleg hiányzik, a vasárnapi mise akkor is érvényes. Ortodox templomban érvényes számunkra a szentmise (ha nincs a közelben katolikus templom). A református, evangélikus, baptista, zsidó, muzulmán szertartáson valórészvétel nem érvényes számunkra. Ezekben a templomokban ne menjünk áldozni (még ortodox templomban sem)!

A COVID járvány idején, amikor a főpásztor (püspök) elrendelte, hogy be kell zárni a templomot, akkor a szentmisén való részvételt pótolta a „közvetített” mise (Tv vagy internet). Ezt a főpásztor egyébként közölte rendeletében. Amikor azonban később a járvány csendesedett, a főpásztor jelezte, hogy most már kinyithatjuk a templomokat, és újból rész vehetünk a szentmisén. Ha valaki továbbra is a „közvetített” misét választja (kényelmi okokból), vagyis egészsége engedi, hogy elmenjen a templomba, de nem megy el, az nem felel meg az Isten elgondolásának. Hasonlatként azt mondhatnánk, hogy olyan ez, mintha valaki úgy vacsorázna, hogy Tv-n megnéz egy közvetítést egy vacsoráról.

A mai világban előfordulhat, hogy vasárnap valaki nincs odahaza. Anyaszentegyházunk ezért lehetővé tette, hogy a szombat esti (előesti) misén való részvétel érvényes vasárnapra. Azt azonban hozzátette, hogy ne járjunk minden szombat este misére csak azért, hogy vasárnap lehessen „lustálkodni”.

 előző HÍRLEVÉL

2024. MÁRCIUS

A szent három nap

A nagyböjt és a nagyhét utolsó három napját „szent három napnak” (Sacrum Triduum) nevezzük, mert Egyházunk, keresztény hitünk legfontosabb misztériumára, Jézus megváltó szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezik. Valójában ez történik meg naponta minden szentmisében.

Nagycsütörtök

Az utolsó vacsora emlékezete, az Eucharisztia alapításának az emlékünnepe. A nagyböjti bűnbánati violaszín helyett erre az estére fehérbe öltözik a pap és az oltár, és a lehető legnagyobb ünnepélyességgel mutatjuk be templomainkban a szentmisét, arra gondolva, hogy Jézus még szenvedése előtt szeretetének utolsó ajándékát az Oltáriszentséget adta egyházának, amikor az utolsó vacsorán azt mondta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Amikor ezen a misén a Dicsőséget énekeljük, húsvét előtt utoljára kondulnak meg a harangok és a csengők, zúg az orgona, hogy a hitből fakadó örömmel adjunk hálát az Úr ajándékáért. A szentmise végén tartjuk az oltárfosztást: az oltárt megfosztjuk díszeitől, arra emlékezve, hogy az utolsó vacsora után rögtön megkezdődött Jézus értünk vállalt szenvedése.

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának az emlékünnepe. Ezen a napon a keresztények gyásza miatt még a harangok is elnémulnak: „Rómába mennek”. Nagypénteken nincs szentmise, a délutáni szertartáson viszont lehet szentáldozáshoz járulni. Egész nap Jézus kereszthalálára emlékezünk, arra gondolva, hogy mindaz, ami az első nagypénteken történt, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért történt. A kereszt a mai ember számára is azt hirdeti, hogy „úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). A nagypénteki szertartásnak négy része van. Az első és legfontosabb rész az igeliturgia, amelyben a passió éneklése vagy elolvasása által emlékezünk Jézus megváltó szenvedésére és halálára. A liturgia csúcspontja a szent kereszt leleplezése és a Megváltó Jézus keresztje előtti hódolat. A harmadik rész a szentáldozás, amit régebben „csonka misének” is neveztek, mert csak a szentáldozás tényében azonos a teljes szentmisével. A szertartás végén megnyitjuk a szentsírt, amikor az ünnepélyesen leleplezett keresztet a szentsírban elhelyezzük.

Nagyszombat

Az Úr Jézus sírban nyugvásának a napja. Jellegzetes hangulatát találóan fogalmazza meg egy ókori szentbeszéd: „Nagy csend van ma a földön. nagy csend és teljes elhagyatottság. Nagy a csend, hiszen meghalt a Király. Megremegett a föld, aztán elcsendesült, hiszen Isten szenderült el a testben.” Nagyszombat csendjében készülődünk a húsvét vigília-szertartásra, a feltámadás méltó megünneplésére. A nap hangulatához illő szép szokás ezen a napon a szentsír-látogatás, amikor a templomainkban jelképesen felállított szentsír mellett imádkozunk és elmélkedünk.

A szent három nap Krisztus feltámadásával zárul, amit Nagyszombat estéjén vagy éjszakáján ünneplünk. A nagyszombat esti szertartások tulajdonképpen már a húsvét vasárnap liturgiájához tartoznak. Allelujás örvendezéssel ünnepeljük a megváltás beteljesülését, Krisztus feltámadását. A megszentelt tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, amely a feltámadt Krisztusra emlékeztet bennünket. Miután megünnepeltük Jézus feltámadását és részesültünk áldozati lakomájában, körmenetet tartunk. A feltámadási körmenettel valljuk meg a világ előtt a feltámadt Krisztusba vetett hitünket és reménységünket.

Esküvő