Kesztölci

A templom és plébánia rövid története

Kesztölc – kedvező földrajzi fekvésénél fogva – már ősidők óta lakott hely. Honfoglalás előtti neve ismeretlen. A helység mai neve először I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elő. A király itt hét szőlőt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. századtól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült. A török időben sem néptelenedik el teljesen a község. 1593-ban 10 lakott portája van.

Albert király 1439-ben megerősíti az esztergomi káptalant itteni birtokaiban. Ez alkalommal egy „Nyír” nevű pusztáról emlékezik meg. A község Esztergom felé eső egyik dűlője ma is a Nyíri nevet viseli. Az idők folyamán az esztergomi káptalan elfoglalta a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát, ami ellen a monostor 1512-ben tiltakozott. A XVIII. század elején magyarok lakják, majd egyre több szlovákot telepítenek be. Plébániája középkori eredetű. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokkal kapcsolatos feljegyzésen alapszik, az exempt plébániák között említi. Kesztölc az 1562. évi nagyszombati zsinatra is meghívást kap. 1593-ban már mint Esztergom megyei község szerepel, akkor 10 portája van. Ezt erősíti meg az 1647. évi összeírás is. Lelkipásztori ellátása a törökök kiűzése után igen változatos. Licenciátusok működnek 1665-1695 között. Van, amikor Kesztölc látja el a közeli falvakat, van amikor Kesztölc lesz filia. 1787-től újra plébánia. Ősi temploma a ma „öreg temető”-nek mondott dombon állt. Padlózatának kövei megegyeznek a Klastrompusztán nemrég feltárt első pálos kolostor templomának kövezetével. Az 1732-es visitatio canonica szerint: „Nagy-Csév filiája… az esztergomi káptalan birtoka. Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyos temploma dombon, a falun kívül, 500 lépésnyire fekszik. A falu közepén harangláb is van. Iskola-mester is működik. A gyónóképes hívek száma 231”. Mai templomát (200 nm) 1800. november 1-jén szentelik fel. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1800-ból származik. A község határában levő klastrompusztai romok a Boldog Özséb által 1250 táján alapított és királyi segítséggel épített Szent Kereszt pálos anyakolostor romjai. Itt temették el Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját. A feltárt romtemplom oltárára vastag süttői márványlap került, melyet 1989 október 4-én Dr. Várszegi Asztrik OSB esztergomi segédpüspök áld meg. A cinteremben a rend első három generálisának sírja fölé a helybéli erdészet fatornyot épített.

A kesztölci templom búcsúja: november 23, ill. ehhez legközelebb eső vasárnap.

Anyakönyvek: 1787-től-

Lakosok száma: 2409.

Hívek száma: 1800.

Római Szent Kelemen pápa és vértanú

Templomunk védőszentje: Szent I. Kelemen vagy Római Szent Kelemen (ógörögül: Klémész Rómész, latinul: Clemens Romanus) Róma püspöke, Szent Anacletus utódaként a 4. római pápa 88-tól haláláig (101). Több európai város, a Krím-félsziget, valamint a kőfaragók, bányászok, kalaposok és tengerészek pártfogója, védőszentje.

Származása

Kelemen minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel, és csatlakozott hozzá missziós útján. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja lett.

Péter utódja

A történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden tekintetben. Szent Iréneusz szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt Rómában. Tertullianus szerint maga Péter rendelte utódjául. A 4. században Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól eltérő adatokat: Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a békesség kedvéért Linus javára lemondott. Többen úgy gondolják, hogy Péter apostol Rómában maga szentelte Kelement püspökké.

Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy ismerhette Szent Pált; valószínűleg 88-101 között volt Róma püspöke.

A víz-fakadás csodája

Életének utolsó szakaszát száműzöttként a Krímben töltötte egy márvány-bányában. A vértanúságával foglalkozó irat a Passio Sancti Clementis szerint Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztény-üldözés során a Krím-félszigetre, Kherszonba száműzte. Kétezer keresztény sínylődött ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára voltak ítélve. Amikor panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk, Kelemen a társaival együtt az Istenhez fohászkodott, és vízért imádkozott. S íme, meglátott egy bárányt, amint a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament, és a megjelölt helyen kőfejtő-szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővizű forrás fakadt ott, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek. A tömeges megtérés miatt üldözést indítottak a keresztények ellen. A császár elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, hogy még a holttestét se tisztelhessék a keresztények. A legenda szerint a hívek imájára a tenger visszahúzódott, és napfényre került egy márvány mauzóleum, a vértanú pápa holttestével. Ettől kezdve a tenger minden évben, a szent halála napján visszahúzódott, hogy hívei leróhassák kegyeletüket.

Tisztelete

Rómában hamarosan kialakult a tiszteletét őrző hely is. A Kolosszeum közelében van egy kis templom, a 4. században épült Kelemen tiszteletére. Régészek tárták fel a múlt század közepén. A hagyomány szerint ez a templom Kelemen háza fölé épült, a ház fölé, amelyben ősi kápolna volt az első keresztények titkos istentiszteleteire. Szent Jeromos járt ebben a templomban. Nagy Szent Gergely pápa prédikált benne.

A középkor elején hazatértek Kelemen ereklyéi is: Cirill és Metód, akiket a bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött misszióba, Kherszonban megtalálták a vértanú csontjainak maradványait, amelyet később magukkal vittek Rómába. A már meglévő bazilika fogadta be ereklyéit, és így Szentünk sír-templomává lett. A bazilika mai altemplomában középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a hagyományban megformálódott.

A 4. században Szent Kelemen pápa nevét a szentmise római kánonjába is fölvették: Linus, Klétus, Kelemen, Sixtus… Ettől kezdve az irodalom, az egyházi művészet és a liturgia együtt magasztalta a vértanú pápát.

A Kelemen-regény azzal végződik, hogy Szent Péter utódává teszi Kelement, és így beszél híveihez: „Mivel közel van már az én halálom napja, Kelement teszem meg püspökötöknek. Rábízom a hivatalomat, átadom neki a kötés és oldás hatalmát, hiszen ismeritek az Egyház rendjét. Reá hallgassatok, és legyetek benne biztosak, hogy aki megszomorítja az Igazság Tanítóját, Krisztus ellen vét és megharagítja Mindenek Atyját…”

Tiszteletével főleg Tirol és Csehország egyes bányavidékein, Magyarországon leginkább a Felvidéken (mai Szlovákia) Rozsnyó és Selmecbánya környékén találkozunk. Névünnepén Rozsnyón búcsú is van: a bányászok díszruhásan, kezükben égő gyertyával misén vesznek részt. Egy Illés nevű selmeci falu templomában ott függ fogadalmi jellegű képe. Körmöcbánya Szentháromság-szobrának kőreliefjén is föltűnik bányászó szerszámokkal körülvéve. Egy Szentkelemen elenyészett sárosi falu neve is bányász patrocíniummal függött össze. Patrocíniumai: Bük, Ötösbánya (Rudmány), Mocsonok, Kisgaram (1811). A Pilisben Kesztölc, Szentkút a Pinka völgyében a forrásfakasztó Kelement tiszteli védőszentül. Elenyészett Lelle (1055), Tata (1387), Balatonfőkajár (1421) hajdani patrocíniuma.

Ábrázolásánál gyakran jelenik meg attribútumaként a horgony és a hal, de gyakran ábrázolják könyvet vagy kulcsokat tartva, szökőkút vagy malomkő mellett.

Ünnepe hagyományosan október 13-a volt, de 1969-ben áttették november 23-ára.