Elérhetőség
Tel.: +36 33 484 006
email:plebania@kesztolc.hu

Kesztölci

Római Szent Kelemen Plébánia

  • 1 Harangok

    A templom harangjai Egy kis videó-filmen megtekinthetők és meghallgathatók a templom harangjai. A harangok először egyesével láthatók és hallhatók, végül az összes harang együtt szól. A felvételeket Komáromi Dániel harangkutató készítette. Neki köszönjük meg, mert tőle kaptuk ezt a kis videó-filmet. A film időtartama kb. 5 perc. A film megtekintéséhez az alábbi linkre kell kattintani:
    Read Me...
  • 2 A templom története

    A templom és plébánia rövid története: Kesztölc – kedvező földrajzi fekvésénél fogva – már ősidők óta lakott hely. Honfoglalás előtti neve ismeretlen. A helység mai neve először I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elő. A király itt hét szőlőt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. századtól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült.
    Read Me...
  • 3 Kesztölc

    Temető
    Read Me...
  • 4 Kesztölc

    Temető
    Read Me...
  • 5 Kesztölc

    Templom
    Read Me...

Miserend

Hétfő: 7 óra (Advent 6 óra)

Kedd: 7 óra (Advent 6 óra)

Szerda:

Csütörtök: 18 télen 17 óra

Péntek:18 télen 17 óra

Szombat: 18 télen 17 óra

Vasárnap: 9 óra és 18 óra

(téli időben 17 óra)

 (A téli idő október 1-től

március 31-ig tart.)

Nagy ünnepeken a vasárnapi

rend

szerint vannak szentmisék.

 

Ajánlott filmek és zene-művek 

 

Úrnapja (mise-video, alatta fényképek)

https://youtu.be/QvrwCXkGKZ0

https://drive.google.com/drive/folders/14fTzrA29vZ9t7BuyPhhRNbQAWn_YR7r4?usp=sharing

 

Jubiláns házasok miséje (mise-video és fényképek)

https://youtu.be/wobrNdGdcVw

https://drive.google.com/drive/folders/1FWQILPrs8z-41vmx30DCMkzp-ZMAMvp6?usp=sharing

Elsőáldozási mise

https://youtu.be/JEyJVq24BVM 

Elsőáldozás (felül video, alatta fényképek)

https://kesztolc.hu/kesztolci-hirek/v/elsoaldozas-kesztolcon-2022/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A templom és plébánia rövid története

Kesztölc – kedvező földrajzi fekvésénél fogva – már ősidők óta lakott hely. Honfoglalás előtti neve ismeretlen. A helység mai neve először I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elő. A király itt hét szőlőt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. századtól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült. A török időben sem néptelenedik el teljesen a község. 1593-ban 10 lakott portája van.

Albert király 1439-ben megerősíti az esztergomi káptalant itteni birtokaiban. Ez alkalommal egy „Nyír” nevű pusztáról emlékezik meg. A község Esztergom felé eső egyik dűlője ma is a Nyíri nevet viseli. Az idők folyamán az esztergomi káptalan elfoglalta a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát, ami ellen a monostor 1512-ben tiltakozott. A XVIII. század elején magyarok lakják, majd egyre több szlovákot telepítenek be. Plébániája középkori eredetű. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokkal kapcsolatos feljegyzésen alapszik, az exempt plébániák között említi. Kesztölc az 1562. évi nagyszombati zsinatra is meghívást kap. 1593-ban már mint Esztergom megyei község szerepel, akkor 10 portája van. Ezt erősíti meg az 1647. évi összeírás is. Lelkipásztori ellátása a törökök kiűzése után igen változatos. Licenciátusok működnek 1665-1695 között. Van, amikor Kesztölc látja el a közeli falvakat, van amikor Kesztölc lesz filia. 1787-től újra plébánia. Ősi temploma a ma „öreg temető”-nek mondott dombon állt. Padlózatának kövei megegyeznek a Klastrompusztán nemrég feltárt első pálos kolostor templomának kövezetével. Az 1732-es visitatio canonica szerint: „Nagy-Csév filiája… az esztergomi káptalan birtoka. Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyos temploma dombon, a falun kívül, 500 lépésnyire fekszik. A falu közepén harangláb is van. Iskola-mester is működik. A gyónóképes hívek száma 231”. Mai templomát (200 nm) 1800. november 1-jén szentelik fel. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1800-ból származik. A község határában levő klastrompusztai romok a Boldog Özséb által 1250 táján alapított és királyi segítséggel épített Szent Kereszt pálos anyakolostor romjai. Itt temették el Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját. A feltárt romtemplom oltárára vastag süttői márványlap került, melyet 1989 október 4-én Dr. Várszegi Asztrik OSB esztergomi segédpüspök áld meg. A cinteremben a rend első három generálisának sírja fölé a helybéli erdészet fatornyot épített.

A kesztölci templom búcsúja: november 23, ill. ehhez legközelebb eső vasárnap.

Anyakönyvek: 1787-től-

Lakosok száma: 2409.

Hívek száma: 1800.

Római Szent Kelemen pápa és vértanú

 

Templomunk védőszentje: Szent I. Kelemen vagy Római Szent Kelemen (ógörögül: Klémész Rómész, latinul: Clemens Romanus) Róma püspöke, Szent Anacletus utódaként a 4. római pápa 88-tól haláláig (101). Több európai város, a Krím-félsziget, valamint a kőfaragók, bányászok, kalaposok és tengerészek pártfogója, védőszentje.

 

Származása

Kelemen minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel, és csatlakozott hozzá missziós útján. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja lett.

 

Péter utódja

A történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden tekintetben. Szent Iréneusz szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt Rómában. Tertullianus szerint maga Péter rendelte utódjául. A 4. században Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól eltérő adatokat: Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a békesség kedvéért Linus javára lemondott. Többen úgy gondolják, hogy Péter apostol Rómában maga szentelte Kelement püspökké.

Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy ismerhette Szent Pált; valószínűleg 88-101 között volt Róma püspöke.

 

A víz-fakadás csodája

Életének utolsó szakaszát száműzöttként a Krímben töltötte egy márvány-bányában. A vértanúságával foglalkozó irat a Passio Sancti Clementis szerint Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztény-üldözés során a Krím-félszigetre, Kherszonba száműzte. Kétezer keresztény sínylődött ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára voltak ítélve. Amikor panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk, Kelemen a társaival együtt az Istenhez fohászkodott, és vízért imádkozott. S íme, meglátott egy bárányt, amint a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament, és a megjelölt helyen kőfejtő-szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővizű forrás fakadt ott, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek. A tömeges megtérés miatt üldözést indítottak a keresztények ellen. A császár elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, hogy még a holttestét se tisztelhessék a keresztények. A legenda szerint a hívek imájára a tenger visszahúzódott, és napfényre került egy márvány mauzóleum, a vértanú pápa holttestével. Ettől kezdve a tenger minden évben, a szent halála napján visszahúzódott, hogy hívei leróhassák kegyeletüket.

 

Tisztelete

Rómában hamarosan kialakult a tiszteletét őrző hely is. A Kolosszeum közelében van egy kis templom, a 4. században épült Kelemen tiszteletére. Régészek tárták fel a múlt század közepén. A hagyomány szerint ez a templom Kelemen háza fölé épült, a ház fölé, amelyben ősi kápolna volt az első keresztények titkos istentiszteleteire. Szent Jeromos járt ebben a templomban. Nagy Szent Gergely pápa prédikált benne.

A középkor elején hazatértek Kelemen ereklyéi is: Cirill és Metód, akiket a bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött misszióba, Kherszonban megtalálták a vértanú csontjainak maradványait, amelyet később magukkal vittek Rómába. A már meglévő bazilika fogadta be ereklyéit, és így Szentünk sír-templomává lett. A bazilika mai altemplomában középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a hagyományban megformálódott.

A 4. században Szent Kelemen pápa nevét a szentmise római kánonjába is fölvették: Linus, Klétus, Kelemen, Sixtus… Ettől kezdve az irodalom, az egyházi művészet és a liturgia együtt magasztalta a vértanú pápát.

A Kelemen-regény azzal végződik, hogy Szent Péter utódává teszi Kelement, és így beszél híveihez: „Mivel közel van már az én halálom napja, Kelement teszem meg püspökötöknek. Rábízom a hivatalomat, átadom neki a kötés és oldás hatalmát, hiszen ismeritek az Egyház rendjét. Reá hallgassatok, és legyetek benne biztosak, hogy aki megszomorítja az Igazság Tanítóját, Krisztus ellen vét és megharagítja Mindenek Atyját…”

Tiszteletével főleg Tirol és Csehország egyes bányavidékein, Magyarországon leginkább a Felvidéken (mai Szlovákia) Rozsnyó és Selmecbánya környékén találkozunk. Névünnepén Rozsnyón búcsú is van: a bányászok díszruhásan, kezükben égő gyertyával misén vesznek részt. Egy Illés nevű selmeci falu templomában ott függ fogadalmi jellegű képe. Körmöcbánya Szentháromság-szobrának kőreliefjén is föltűnik bányászó szerszámokkal körülvéve. Egy Szentkelemen elenyészett sárosi falu neve is bányász patrocíniummal függött össze. Patrocíniumai: Bük, Ötösbánya (Rudmány), Mocsonok, Kisgaram (1811). A Pilisben Kesztölc, Szentkút a Pinka völgyében a forrásfakasztó Kelement tiszteli védőszentül. Elenyészett Lelle (1055), Tata (1387), Balatonfőkajár (1421) hajdani patrocíniuma.

Ábrázolásánál gyakran jelenik meg attribútumaként a horgony és a hal, de gyakran ábrázolják könyvet vagy kulcsokat tartva, szökőkút vagy malomkő mellett.

Ünnepe hagyományosan október 13-a volt, de 1969-ben áttették november 23-ára.

 

A SZENTATYA, FERENC PÁPA ÜZENETE AZ ELVÁNDORLÓK ÉS MENEKÜLTEK 108. VILÁGNAPJÁRA

2022. szeptember 25.

A jövő alakítása az elvándorlókkal és menekültekkel „Hiszen nincsen itt maradandó hazánk, hanem jövendő hazánkat keressük.” (Zsid 13,14).

Kedves Testvéreim! E világi „utazásunk” végső értelme az, hogy az igazi otthont, Isten országát keressük, amely Jézus Krisztusban jelent meg, és amely teljes megvalósulását az ő dicsőséges visszatérésekor fogja elérni. Országa még nem teljes, de már jelen van azokban, akik az üdvösséget befogadták. „Isten országa bennünk van. Bár még mindig eszkatologikus, s a világ és az emberiség jövőjéhez tartozik, de már most is bennünk van.” 1 A jövő városa „a szilárd alapokon nyugvó város, amelyet majd Isten tervez és épít” (Zsid 11,10). Istennek ez a terve intenzív építési folyamatot foglal magában, amelyben mindannyiunknak személyesen részt kell vennünk. Ez azt jelenti, hogy szorgalmasan dolgozunk személyes megtérésünkön és a valóság átalakításán, hogy az egyre inkább megfeleljen az isteni tervnek. A történelem drámái emlékeztetnek bennünket, milyen messze vagyunk még célunktól, az új Jeruzsálemtől, mely „Isten hajléka az emberek között” (Jel 21,3). De emiatt nem szabad elkeserednünk. A közelmúlt megpróbáltatásai ismét világossá tették számunkra, hogy meg kell újítanunk elkötelezettségünket egy Isten tervének jobban megfelelő jövő és egy olyan világ építése iránt, ahol mindenki békében és méltósággal élhet. „Új eget és új földet várunk, az igazságosság hazáját” (2Pt 3,13). Az igazságosság Isten országának egyik alapvető eleme. Isten akaratának mindennapi keresése során türelemmel, áldozatvállalással és elszántsággal kell építeni országát, hogy mindazok, akik éheznek és szomjaznak, kielégítést nyerjenek (vö. Mt 5,6). Isten országának igazságosságát úgy kell értenünk, mint az isteni rendnek, az ő harmonikus tervének megvalósulását, amelyben Krisztusban, aki meghalt és feltámadt, az egész teremtés ismét 1 Szent II. János Pál pápa: Beszéd az Assisi Szent Ferenc és Sienai Szent Katalin, Olaszország Védőszentjei plébánia lelkipásztori látogatása alkalmából, 1989. november 26. 2 „jó”, az ember pedig „nagyon jó” (vö. Ter 1,1–31) lesz. Ahhoz azonban, hogy ez a csodálatos harmónia uralomra juthasson, el kell fogadnunk a Krisztus általi megváltást, az ő szeretetevangéliumát, hogy a világban jelenleg tapasztalható egyenlőtlenségek és hátrányos megkülönböztetések megszűnjenek. Senkit sem szabad kizárni. Isten terve lényegét tekintve befogadó és az egzisztenciális perifériákon élőket helyezi a középpontba, akik között sok a migráns és a menekült, az otthonából elűzött és az emberkereskedelem áldozatává vált ember. Isten országának építése velük együtt történik, mert nélkülük nem lenne az ország az, amit Isten tervez. A legkiszolgáltatottabbak befogadása szükséges előfeltétele annak, hogy polgártársainkká váljanak teljes értelemben és minden joggal felruházva. Az Úr ugyanis azt mondja: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek” (Mt 25,34–36). Az, hogy a migránsokkal és menekültekkel alakítjuk a jövőt, azt is jelenti, hogy felismerjük és értékeljük azt, amivel ők ehhez a folyamathoz hozzájárulnak. Tetszik nekem, hogy a migráció jelenségének ez a felfogása felfedezhető Izajás prófétai látomásában is, amelyben az idegenek nem mint megszállók és pusztítók jelennek meg, hanem mint készséges munkások, akik az új Jeruzsálemnek, a minden nép számára nyitott Jeruzsálemnek a falait újra felépítik (vö. Iz 60,10–11). Ugyanebben a próféciában az idegenek érkezése úgy jelenik meg, mint ami mindenki számára gyarapodást jelent: „Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse” (Iz 60,5). A történelem valóban azt tanítja, hogy társadalmaink szociális és gazdasági fejlődéséhez alapvető fontosságú volt a migránsok és menekültek hozzájárulása. Ez ma is így van. Munkájuk, áldozatkészségük, fiatalságuk és lelkesedésük gazdagítja az őket befogadó közösségeket. Hozzájárulásuk azonban sokkal nagyobb lehetne, ha értékelnék és célzott programokkal támogatnák: tehát hatalmas erőforrásról van szó, mely készen áll a kibontakozásra, ha biztosítjuk ennek lehetőségét. Az új Jeruzsálem lakói – folytatja próféciáját Izajás – szélesre tárják a város kapuit, hogy az idegenek ajándékaikkal bejöhessenek: „Kapuid mindig tárva lesznek, sem nappal, sem éjjel nem zárják be őket, hogy behordhassák a népek gazdagságát, és királyaikat is idevezessék, hozzád” (Iz 60,11). A migránsok és menekültek jelenléte nagy kihívást jelent, de egyben lehetőséget is ad arra, hogy mindannyian gyarapodjunk kulturálisan és lelkileg. A migránsoknak és menekülteknek köszönhetően lehetőségünk van a világot és sokféleségének szépségét jobban megismerni. Érettebbé válhatunk emberségünkben és együtt építhetünk egy tágasabb „mi”-t. A kölcsönös nyitottság teret ad a különböző látásmódok és hagyományok közötti gyümölcsöző kapcsolatoknak, megnyitva lelkünket az új perspektívák előtt. Eközben felfedezzük a számunkra ismeretlen vallások és lelkiségek gazdagságát is, ami ösztönzést ad saját meggyőződéseink elmélyítéséhez. A népek Jeruzsálemében az Úr templomát az idegen földről odaérkező áldozatok szebbé teszik: „Nálad sereglik egybe Kedár összes nyája, s Nebajót kosai is neked szolgálnak. Mint nekem tetsző áldozatok, odajönnek oltáromhoz, hogy díszére legyenek dicsőséges templomomnak” (Iz 60,7). Ebben az értelemben a katolikus migránsok és menekültek érkezése új lendületet hozhat az őket befogadó közösségek vallásos életébe. A migránsoknak és menekülteknek gyakran olyan nagy életerejük van, hogy az átragad másokra is, és így új színt adhatnak ünnepeinknek. A hit és a jámborság különböző 3 gyakorlatainak megosztása különleges lehetőség arra, hogy Isten népének katolicitását teljesebben éljük meg. Kedves testvéreim, és különösen ti, fiatalok! Ha mennyei Atyánkkal együtt akarjuk alakítani a jövőt, akkor ezt migráns és menekült testvéreinkkel együtt kell tennünk. Kezdjük el még ma! Mert a jövő ma és mindannyiunkkal kezdődik. A most meghozandó döntésekért nem háríthatjuk a felelősséget a következő nemzedékekre, mert csak így valósulhat meg Istennek a világra vonatkozó terve, és csak így jöhet el az igazságosság, a testvériség és a béke országa. IMÁDSÁG Uram, tégy a remény hordozóivá bennünket, hogy ahol sötétség van, ott a te fényed világítson, és ahol kétségbeesés uralkodik, ott a jövőbe vetett bizalom újjászülessen! Uram, tégy igazságosságod eszközeivé bennünket, hogy ahol kirekesztés van, ott virágozzék a testvériség, és ahol mohóság van, ott terjedjen a megosztás! Uram, tégy országod építőivé bennünket, együtt a migránsokkal, a menekültekkel és minden periférián élővel! Uram, add, hogy felfedezzük, milyen szép az, ha mindenkivel testvérként élünk együtt! Ámen.

Kelt Rómában, a Lateráni Szent Jánosnál, 2022. május 9-én.

Ferenc

 

A menekültek megsegítése

(A Bíboros Főpásztor üzenete)

 

A segítő testvéri szeretetnek vannak különleges pillanatai. Úgy tűnik, ezek egyike most érkezett el.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízta a Katolikus Karitászt, hogy legyen az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültek segítségére. Főegyházmegyénk ebbe a Szent Erzsébet Karitász Központon keresztül kapcsolódik.

 

Pénzt tudunk küldeni a menekülteknek a Katolikus Karitász számlájára

Fontos, hogy pénzt Ukrajnába ne küldjünk, mert a bankhálózat erősen akadozik, illetve nem biztonságos.

 

Csatlakozva Szentatyánk felhívásához, kérem a Paptestvéreket és a híveket, hogy minden este 8 órakor, vagy más alkalmas időpontban, akár templomban, akár otthon imádkozzák az alábbi imát:

„Urunk Jézus Krisztus, az Örök Atya Fia, küldd el most Lelkedet az egész földre.

A Szentlélek éljen minden nép szívében, hogy megmeneküljenek a romlástól, a pusztulástól és a háborútól. Minden nemzet Édesanyja, a boldogságos Szűz Mária, legyen a mi közbenjárónk. Ámen”

 

 

Járványügyi intézkedések feloldása

 

Az állami rendelkezésekkel összhangban – tekintettel a javuló járványhelyzetre – 2022. március 7-étől a templomokban és más zárt terekben tartandó mindennemű közösségi eseményre vonatkozóan az alábbi módon rendelkezem.

Nem kötelező a maszk viselése és a nagyobb távolság tartásának előírása.

Nem kötelező érvényűek azok a liturgikus korlátozások sem, amelyek kizárólag a járvány miatt léptek életbe (pl. kézfogás a béke-rítusnál, kézbe-áldozás).

Kérem, hogy továbbra is felelősen és körültekintően járjunk el, figyelembe véve az esetleges újabb járványügyi előírásokat. Áldoztatáskor a kézfertőtlenítést továbbra is ajánlom.

A szociális és egészségügyi intézményekben azonban továbbra is érvényben maradnak a védekezést szolgáló intézkedések. Kérem azokat, akik ilyen helyeken látnak el szolgálatot, továbbra is tartsák meg a helyi előírásokat!

Továbbá buzdítom a híveket, hogy – amennyiben lehetséges – személyesen vegyenek részt a szentmiséken és egyéb liturgikus alkalmakon.

 

 

 

 

 

 

 DECEMBER hónap szentjei és ünnepei

3: Xavéri Szent Ferenc

4: Damaszkuszi Szent János

6: Szent Miklós püspök

7: Szent Ambrus püspök

8: A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

10: Loretói Boldogságos Szűz Mária

11: Szent I. Damazusz pápa

12: Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

13: Szent Lúcia szűz és vértanú

14: Keresztes Szent János

15: Boldog Brenner János

25: KARÁCSONY, Urunk születése

26: Szent István diakónus és vértanú

27: Szent János apostol és evangélista

28: Aprószentek, vértanúk

29: Becket Szent Tamás püspök és vértanú

31: Szent I. Szilveszter pápa

 

 

Copyright 2022 Kesztölci Plébánia