Elérhetőség
Tel.: +36 33 484 006
email:plebania@kesztolc.hu

Kesztölci

Római Szent Kelemen Plébánia

  • 1 Harangok

    A templom harangjai Egy kis videó-filmen megtekinthetők és meghallgathatók a templom harangjai. A harangok először egyesével láthatók és hallhatók, végül az összes harang együtt szól. A felvételeket Komáromi Dániel harangkutató készítette. Neki köszönjük meg, mert tőle kaptuk ezt a kis videó-filmet. A film időtartama kb. 5 perc. A film megtekintéséhez az alábbi linkre kell kattintani:
    Read Me...
  • 2 A templom története

    A templom és plébánia rövid története: Kesztölc – kedvező földrajzi fekvésénél fogva – már ősidők óta lakott hely. Honfoglalás előtti neve ismeretlen. A helység mai neve először I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elő. A király itt hét szőlőt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. századtól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült.
    Read Me...
  • 3 Kesztölc

    Temető
    Read Me...
  • 4 Kesztölc

    Temető
    Read Me...
  • 5 Kesztölc

    Templom
    Read Me...

Miserend

Hétfő: 7 óra (Advent 6 óra)

Kedd: 7 óra (Advent 6 óra)

Szerda:

Csütörtök: 18 télen 17 óra

Péntek:18 télen 17 óra

Szombat: 18 télen 17 óra

Vasárnap: 9 óra és 18 óra

(téli időben 17 óra)

 (A téli idő október 1-től

március 31-ig tart.)

Nagy ünnepeken a vasárnapi

rend

szerint vannak szentmisék.

 

A templom és plébánia rövid története

Kesztölc – kedvező földrajzi fekvésénél fogva – már ősidők óta lakott hely. Honfoglalás előtti neve ismeretlen. A helység mai neve először I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elő. A király itt hét szőlőt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. századtól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült. A török időben sem néptelenedik el teljesen a község. 1593-ban 10 lakott portája van.

Albert király 1439-ben megerősíti az esztergomi káptalant itteni birtokaiban. Ez alkalommal egy „Nyír” nevű pusztáról emlékezik meg. A község Esztergom felé eső egyik dűlője ma is a Nyíri nevet viseli. Az idők folyamán az esztergomi káptalan elfoglalta a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát, ami ellen a monostor 1512-ben tiltakozott. A XVIII. század elején magyarok lakják, majd egyre több szlovákot telepítenek be. Plébániája középkori eredetű. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokkal kapcsolatos feljegyzésen alapszik, az exempt plébániák között említi. Kesztölc az 1562. évi nagyszombati zsinatra is meghívást kap. 1593-ban már mint Esztergom megyei község szerepel, akkor 10 portája van. Ezt erősíti meg az 1647. évi összeírás is. Lelkipásztori ellátása a törökök kiűzése után igen változatos. Licenciátusok működnek 1665-1695 között. Van, amikor Kesztölc látja el a közeli falvakat, van amikor Kesztölc lesz filia. 1787-től újra plébánia. Ősi temploma a ma „öreg temető”-nek mondott dombon állt. Padlózatának kövei megegyeznek a Klastrompusztán nemrég feltárt első pálos kolostor templomának kövezetével. Az 1732-es visitatio canonica szerint: „Nagy-Csév filiája… az esztergomi káptalan birtoka. Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyos temploma dombon, a falun kívül, 500 lépésnyire fekszik. A falu közepén harangláb is van. Iskola-mester is működik. A gyónóképes hívek száma 231”. Mai templomát (200 nm) 1800. november 1-jén szentelik fel. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1800-ból származik. A község határában levő klastrompusztai romok a Boldog Özséb által 1250 táján alapított és királyi segítséggel épített Szent Kereszt pálos anyakolostor romjai. Itt temették el Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját. A feltárt romtemplom oltárára vastag süttői márványlap került, melyet 1989 október 4-én Dr. Várszegi Asztrik OSB esztergomi segédpüspök áld meg. A cinteremben a rend első három generálisának sírja fölé a helybéli erdészet fatornyot épített.

A kesztölci templom búcsúja: november 23, ill. ehhez legközelebb eső vasárnap.

Anyakönyvek: 1787-től-

Lakosok száma: 2409.

Hívek száma: 1800.

Római Szent Kelemen pápa és vértanú

 

Templomunk védőszentje: Szent I. Kelemen vagy Római Szent Kelemen (ógörögül: Klémész Rómész, latinul: Clemens Romanus) Róma püspöke, Szent Anacletus utódaként a 4. római pápa 88-tól haláláig (101). Több európai város, a Krím-félsziget, valamint a kőfaragók, bányászok, kalaposok és tengerészek pártfogója, védőszentje.

 

Származása

Kelemen minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel, és csatlakozott hozzá missziós útján. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja lett.

 

Péter utódja

A történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden tekintetben. Szent Iréneusz szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt Rómában. Tertullianus szerint maga Péter rendelte utódjául. A 4. században Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól eltérő adatokat: Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a békesség kedvéért Linus javára lemondott. Többen úgy gondolják, hogy Péter apostol Rómában maga szentelte Kelement püspökké.

Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy ismerhette Szent Pált; valószínűleg 88-101 között volt Róma püspöke.

 

A víz-fakadás csodája

Életének utolsó szakaszát száműzöttként a Krímben töltötte egy márvány-bányában. A vértanúságával foglalkozó irat a Passio Sancti Clementis szerint Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztény-üldözés során a Krím-félszigetre, Kherszonba száműzte. Kétezer keresztény sínylődött ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára voltak ítélve. Amikor panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk, Kelemen a társaival együtt az Istenhez fohászkodott, és vízért imádkozott. S íme, meglátott egy bárányt, amint a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament, és a megjelölt helyen kőfejtő-szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővizű forrás fakadt ott, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek. A tömeges megtérés miatt üldözést indítottak a keresztények ellen. A császár elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, hogy még a holttestét se tisztelhessék a keresztények. A legenda szerint a hívek imájára a tenger visszahúzódott, és napfényre került egy márvány mauzóleum, a vértanú pápa holttestével. Ettől kezdve a tenger minden évben, a szent halála napján visszahúzódott, hogy hívei leróhassák kegyeletüket.

 

Tisztelete

Rómában hamarosan kialakult a tiszteletét őrző hely is. A Kolosszeum közelében van egy kis templom, a 4. században épült Kelemen tiszteletére. Régészek tárták fel a múlt század közepén. A hagyomány szerint ez a templom Kelemen háza fölé épült, a ház fölé, amelyben ősi kápolna volt az első keresztények titkos istentiszteleteire. Szent Jeromos járt ebben a templomban. Nagy Szent Gergely pápa prédikált benne.

A középkor elején hazatértek Kelemen ereklyéi is: Cirill és Metód, akiket a bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött misszióba, Kherszonban megtalálták a vértanú csontjainak maradványait, amelyet később magukkal vittek Rómába. A már meglévő bazilika fogadta be ereklyéit, és így Szentünk sír-templomává lett. A bazilika mai altemplomában középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a hagyományban megformálódott.

A 4. században Szent Kelemen pápa nevét a szentmise római kánonjába is fölvették: Linus, Klétus, Kelemen, Sixtus… Ettől kezdve az irodalom, az egyházi művészet és a liturgia együtt magasztalta a vértanú pápát.

A Kelemen-regény azzal végződik, hogy Szent Péter utódává teszi Kelement, és így beszél híveihez: „Mivel közel van már az én halálom napja, Kelement teszem meg püspökötöknek. Rábízom a hivatalomat, átadom neki a kötés és oldás hatalmát, hiszen ismeritek az Egyház rendjét. Reá hallgassatok, és legyetek benne biztosak, hogy aki megszomorítja az Igazság Tanítóját, Krisztus ellen vét és megharagítja Mindenek Atyját…”

Tiszteletével főleg Tirol és Csehország egyes bányavidékein, Magyarországon leginkább a Felvidéken (mai Szlovákia) Rozsnyó és Selmecbánya környékén találkozunk. Névünnepén Rozsnyón búcsú is van: a bányászok díszruhásan, kezükben égő gyertyával misén vesznek részt. Egy Illés nevű selmeci falu templomában ott függ fogadalmi jellegű képe. Körmöcbánya Szentháromság-szobrának kőreliefjén is föltűnik bányászó szerszámokkal körülvéve. Egy Szentkelemen elenyészett sárosi falu neve is bányász patrocíniummal függött össze. Patrocíniumai: Bük, Ötösbánya (Rudmány), Mocsonok, Kisgaram (1811). A Pilisben Kesztölc, Szentkút a Pinka völgyében a forrásfakasztó Kelement tiszteli védőszentül. Elenyészett Lelle (1055), Tata (1387), Balatonfőkajár (1421) hajdani patrocíniuma.

Ábrázolásánál gyakran jelenik meg attribútumaként a horgony és a hal, de gyakran ábrázolják könyvet vagy kulcsokat tartva, szökőkút vagy malomkő mellett.

Ünnepe hagyományosan október 13-a volt, de 1969-ben áttették november 23-ára.

 

 DECEMBER hónap szentjei és ünnepei

3: Xavéri Szent Ferenc

4: Damaszkuszi Szent János

6: Szent Miklós püspök

7: Szent Ambrus püspök

8: A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

10: Loretói Boldogságos Szűz Mária

11: Szent I. Damazusz pápa

12: Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

13: Szent Lúcia szűz és vértanú

14: Keresztes Szent János

15: Boldog Brenner János

25: KARÁCSONY, Urunk születése

26: Szent István diakónus és vértanú

27: Szent János apostol és evangélista

28: Aprószentek, vértanúk

29: Becket Szent Tamás püspök és vértanú

31: Szent I. Szilveszter pápa

 

 

HÍRLEVÉL

2022 NOVEMBER

Római Szent Kelemen pápának

a korintusiakhoz írt leveléből

(Templomunk védőszentjének egyetlen megmaradt írásából.)

(Figyeljük meg a korabeli világ-felfogást az írásban! Pl.: a szelek állomáshelyei.)

 

A világ és törvényei a teremtő Istennek a műve

Tekintsünk az egész világ Atyjára és Teremtőjére! Ragaszkodjunk erősen a békének tőle kapott kiváló és túláradó adományaihoz és jótéteményeihez! Elmélkedve gondolkodjunk róla, és lelki szemünkkel lássuk meg az ő hosszan tűrő jóakaratát! Nézzük, milyen jóságosnak mutatja magát minden teremtménye iránt!

Az ég békében engedelmeskedik az ő akaratának, mert gondviselése kormányozza. A nappal és az éjszaka egymást nem akadályozva futják az általa előre meghatározott pályájukat. A Nap, a Hold és a csillagok kara az ő törvénye szerint hiba nélkül, teljes összhangban jár kijelölt útján. A föld az ő akarata szerint meghatározott időben megtermékenyül, hogy bőségesen ellássa táplálékkal az embereket, állatokat és mindazt, ami rajta él. Nem vonakodik, és nem változtat semmit sem azon, amit Isten elrendelt.

Az örvények felkutathatatlan világa és a tenger mélységének ismeretlen tájai ugyanazokra a törvényekre hallgatnak. A végtelen tenger tömegét az ő rendelése dagasztja árrá, és az nem lépi át a neki kiszabott határokat, hanem az ő parancsa szerint viselkedik. Azt mondja ugyanis az Úr: Eddig jössz, és hullámaid önmagadban törnek meg (vö. Jób 38,11). Az ember számára bejárhatatlan óceán és a rajta túl levő világok az Úr ugyanazon törvényeinek kormányzása alatt állnak.

Békében követik egymást a tavasz, nyár, ősz és tél évszakai. A maguk sajátos idején még a szelek állomáshelyei is késedelem nélkül teljesítik feladatukat. Az élet és az egészség szolgálatában álló állandó források is szünet nélkül nyújtják vizüket az emberek életének fenntartására. Még a legkisebb állatok is békében és egyetértésben élnek közösségükben.

Mindezeknek a nagy Alkotó és a mindenek Ura adta meg a békét és az összhangot. Ő jót tesz mindennel, elsősorban pedig velünk, akik irgalmasságához menekülünk a mi Urunk Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és fölség mindörökké. Ámen.

 

Ne tegyünk semmit Isten akarata ellen

Vigyázzatok, szeretteim, nehogy az Úr sok jótéteménye mindnyájunk kárhozatára váljék, ha tudniillik nem élünk hozzá méltó módon, és nem egyetértésben tesszük azt, ami előtte jó és kedves. Mert azt mondja valahol: Az Úr lelke a benső rejtekeit is megvilágítja (vö. 1 Krón 28,9). Fontoljuk meg, hogy mily közel van ő, és hogy előtte nem marad rejtve semmi sem, amit gondolunk vagy beszélünk. Az tehát a helyes, hogy akarata ellen ne tegyünk semmit. Inkább sértsük meg a balga és oktalan, gőgös és fennhéjázó beszédű embereket, mint Istent.

Imádjuk Urunkat, Jézust, aki vérét adta értünk. Adjuk meg elöljáróinknak a tiszteletet, becsüljük meg az öregeket, az istenfélelem fegyelmében neveljük az ifjakat, mindenki vezesse feleségét a jóra. Legyen nyilvánvalóvá erkölcsi életük kedves tisztasága; mutassanak alázatos, tiszta és őszinte jóakaratot; lássék meg rajtuk, hogy tudnak hallgatni, nyelvüket féken tartva; személyválogatás nélkül egyformán szeressék mindazokat, akik szentül félik Istent.

Gyermekeiteket szoktassátok Krisztus fegyelméhez; tanulják meg, mit ér az alázatosság Isten előtt, mily hathatós az Úrnál a tiszta szeretet, mily jó és nagy az ő félelme, és hogy megőrzi mindazokat, akik tiszta lélekkel szentül élnek benne. Mert ő a gondolatok és a szándékok vizsgálója, az ő Lelke van bennünk; és akkor veszi el tőlünk Lelkét, amikor akarja.

Mindezt megerősíti a Krisztusba vetett hit. Erre buzdít a Szentlélek által: Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, az Úr félelmére oktatlak titeket. Ki az az ember, aki élni vágyik, és szeretne jó napokat látni? Fékezd nyelvedet, hogy ne szóljon rosszat, és ajkadat, hogy ne beszéljen hazugságot. Fordulj el a rossztól, és tedd a jót, keresd a békét, és járj annak útján! (Zsolt 33, 12-15)

A mindenben irgalmas és jóságos Atya szereti az őt félőket, kegyelmét jóságosan és kedvesen adja azoknak, akik lelkük egyszerűségével hozzá fordulnak. Ezért ne legyünk kétszínűek, ne tegyenek felfuvalkodottá bennünket az ő kiváló és kitüntető adományai.

 

 

 

(előző) HÍRLEVÉL 

Szent Brúnó

(október 6.)

 

Különös élmény

Kölni Brúnót különös, nyomasztó élmény érte Reimsben. Meghalt az egyik híres főiskolai tanár. A dómban ravatalozták fel. Brúnó is elment tanítványaival, hogy lerója tiszteletét a kolléga előtt. A halotti zsolozsmát énekelték, és amikor felhangzott ez a sor: „Válaszolj nekem”, a jelenlévők legnagyobb rémületére hirtelen felemelkedett az elhunyt feje a ravatalon, merev ajkai megmozdultak, és félelmetes hangon ilyen szavak törtek elő a szájából: „Hívnak az igazságos bíró, Isten elé”. A halott feje ismét visszahanyatlott, és a borzalom kiáltása visszhangzott a gyertyalángoktól gyéren megvilágított templomban. A nyárfalevél módjára reszkető papok másnapra halasztották a halotti zsolozsmát. De amikor másnap reggel újra megkezdődött a gyász-szertartás, újra fölemelkedett a kanonok a koporsóban, és könnyektől elhaló hangon mondotta: „Elítéltek Isten igazságos bíróságán!”. A sápadozó papok újra megszakították a zsolozsmát, és egy-kettőre bejárta a várost a szellem-történet híre. Feszült izgalommal várták a következő napot, amikor a halott kanonok meghökkentő módon harmadszor is felemelkedett a koporsóban, és ezeket a szavakat préselte ki magából: „Kárhozatra ítéltek Isten bíróságán!” A papok leírhatatlan szorongásukban elmenekültek, a fölizgatott tömeg elvonszolta a holttestet, és kidobták a sintértelepre. Annál felfoghatatlanabb volt ez a hallatlan esemény, mert hiszen a meghalt kanonok jó keresztény hírében állt, akinek legfeljebb némi érvényesülési vágyat lehetett szemére vetni. De Brúnó úgy gondolkodott, hogy a hiúság bár jelentéktelen emberi gyöngének látszik, mégis ez a kicsi méreg-adag elég ahhoz, hogy az egész keresztény életet szétrombolja és a pokolba juttasson. Egy pillanat alatt elhatározta, hogy lemond a világi életről és a magányba vonul.

Hogy valóban megtörtént-e a fenti eset vagy legenda az egész, nem tudni. Azonban minden legendánál arra a belső igazságra kell figyelni, amit a legenda értelme kifejez. A koporsó-élmény Brúnó élete szempontjából döntő jelentőségű. A túlvilágról jött egy hang, amely Brúnót felriasztotta. Egyetlen villanással világossá vált előtte, hogy hova vezet a becsvágyó, lelkiismeretfurdalást nem ismerő élet: a kárhozatba!

 

Korábbi élete

Brúnó 1030 körül született Kölnben. Családjáról keveset tudunk. Gyermekkoráról semmi adatunk nincsen. A kölni káptalani iskolában kezdett tanulni, majd hamarosan átkerült Reimsbe, és ott fejezte be tanulmányait. Pappá-szentelése után a reimsi katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. 1056-ban átvette az akkor már híressé vált iskola vezetését.

Brúnót mint tanárt nagyon szerették, sereglettek köréje a tanítványok. Rendszeresen megünnepelték előadásai után. Őt azonban sem fényes állása, sem a szellemi élet örömei nem elégítették ki.

 

A nagy elhatározás

A koporsó-élmény után megtette nagy elhatározását: szerzetes lesz. De a szerzetesség terén meg kellett keresnie a maga útját. Grenoble-ba ment a püspökhöz. Hosszas beszélgetésbe kezdtek. Brúnó felfogása szerint a legmerészebb elhatározásra van szükség ebben a pusztulásra érett helyzetben. „Szuperszerzetesség” gondolata merült föl benne. Brúnó már nem volt fiatal. Ötvenéves fejjel foglalkozott ilyen tervekkel A püspökkel megegyeztek abban, hogy a közeli hegyekben szerzetesi lakot épít magának. 1084-ben indult neki a kis csapat néhány favágó kíséretében, akik segítettek utat törni a rengetegben. Nem mindennapi expedíció volt ez! A hegyek világa akkoriban különösen borzongató volt. Bénító félelem fogta el ott az embert. Nem hívogatott a természet, hanem – a korabeli felfogás szerint – kiszámíthatatlan hegyi szellemek lakoztak arrafelé. Már a hegység első nyúlványaira feljutva sem találtak utat vagy csapást a sűrű bozótban. De nem veszítették el bátorságukat. Kimondhatatlan vesződséggel mégis előre-nyomult a kis menetoszlop mindaddig, amíg csak meredeken álló sziklaszirtek és lejtők nem vették körül őket. Minél barátságtalanabbá vált körülöttük az alpesi táj, annál jobban ragyogott a szemük.

 

A karthauzi kolostor

Egy kietlen helyen néhány kunyhót építettek mind egymástól egyenlő távolságra. Egy kis kápolnát is építettek gerendákból. Néhány évtizeddel később hótömb zuhant a templomra és a kolostorra, így arra kényszerültek, hogy lejjebb, mélyebben fekvő, de jobban védett helyet keressenek, amely nem volt úgy kitéve a lavina-veszélynek. A vidék nevéről Karthauznak nevezték el a telepet.

Az első karthauziak életmódja a következő volt: A templom sziklán áll, körülötte vannak az egyes cellák, amelyekben a szerzetesek külön, egyedül dolgoznak, alszanak és étkeznek. Vasárnap kapják meg a gondnoktól az ellátást, kenyeret és főzelékfélét. Ez az egyetlen étel, amelyet főzve esznek, mindenkinek magának kell elkészítenie és megfőznie. A vizet forrásból veszik, ott folyik el minden cella előtt és megfelelő berendezésekkel csatornán bevezetik az egyes házakba. Vasárnap és nagy ünnepeken húst és sajtot esznek, de halat csak akkor, ha ajándékba kapnak, mert ilyet nem vásárolnak. Aranyat, ezüstöt, templomi díszeket nem ismernek, csak egy ezüst kelyhük van. A templomba nem úgy járnak, mint mi a szokásos napszakokban, hanem csak a zsolozsma idejére. Szinte soha nem beszélnek, ha szükségük van valamire, jelbeszédet alkalmaznak.

Az első kolostor nagyharangján ilyen felirat olvasható: „Közel a végítélet napja és számlálom az órákat”. Az őskeresztény vágyakozás űzte Brúnót és társait a magányba, hogy mindig készen álljanak, hogy ne érje őket váratlanul a nagy esemény.

 

 

 

 

1714: (Filialis ad Csév)

1787: Kaprinay Simon

1793: Petrás György

1800: Köntöss István

1812: Termézy János

1815: Novoszád József

1823: Mandik Mihály

1836: Scolári Ignác

1868: Sorecz János

1900: Srobár Jőzsef

1919: Dr. Vándor József

1932: Szabó Jenő

1934: Szuchy József

1936: Kajmó József

1946: Nagy Péter

1958: Dr. Kárpáti Pál

1971: Tarnóczi Ferenc

2012: Pokriva László

2015: Dr. Magyar Pál

Copyright 2022 Kesztölci Plébánia